Kirándulás

Hétvégére eljött a várva várt napos idő, így ki is használtuk ezt. Szombaton családilag kirándulni mentünk. Jött mindenki: anyósék, s a sógornőm is. Így 2 autóval mentünk Sopronba, szendvicsekkel jól felpakolva. Délelőtt egy kicsit kirándultunka soponi hegyekben, megnéztük a hegytetőn, ahol az Após a katona-idejét töltötte. Persze ma már csak szétrombolt, kifosztott épületeket találtunk.
Utána pedig elmentünk bobozni a gyerekek nagy örömére. Naná, hogy mindegyikük nagyon élvezte, még Hilda is bátran ment minden alkalommal a Keresztanyjával. Én is rászántam magam egy lecsúszásra, bár nem valami könnyen. Tavaly nyáron már voltunk ott, s akkor Sanyival együtt mentünk, s sikeresen kidőltünk az egyik kanyarban, mert én állítólag nem arra dőltem, amerre kellett volna! :-)) /Ki tudta, hogy azt is kell??? :-P / Mostennél azért jobban sikerült, de nem mondom, hogy ez lesz a kedvenc időtöltésem. Én valahogy nem vagyok elég bátor az ilyen dolgokhoz. De a gyerekek örömét annál jobb volt nézni. Hazafelé mindegyikük bóbiskolt az autóban, de ma tuti élménybeszámolót tartottak a suliban.