Mikulás

1000 éve... ugye? Tudom...tudom
Lehet már elvesztettem minden olvasómat, de azért nem adom fel.

Az eltelt kb 2 hétben volt mindenféle esemény, de valahogy nem sikerült idejutnom mesélni is róluk, majd ha így utólag előjön valami, pótolom.

Az elmúlt napok a Mikulás-lázzal teltek. A lányok már nagyon várták, Hanna is teljes mértékben hisz még ebben, s nem is bánom. Hildáék sok énekkel, verssel készültek, amiket persze itthon is előadott a család nagy örömére. Jó hangosan is énekelt, hiszen mint mondta a Mikulás már öreg, s nem hall jól! :D
Volt Dörben is Mikulás-ünnepség, ahol minden kisgyerek csomagot is kapott személyesen a nagyszakállútól. Természetesen az oviban és az iskolában is megjelent, s itthon is hagyott reggelre a tiszta cipőkben némi édességet. Így most tobzódunk a csokiban, cukorban. De nem kell aggódni, a csajok gondoskodnak róla, nehogy megromoljanak, s minden nap jelentős mennyiséget meg is esznek belőle.

A napokban én is nekiálltam a nagytakarításnak. Átpakoltam már a szekrények nagy részét, kiválogattam a kinőtt ruhákat, s előkerestem minden meleg téli holmit. Mostam és vasaltam is, úgyhogy nagyon meg vagyok elégedve magammal. Kicsit díszítettem a lakásban is, hogy legyen egy kis ünnepi hangulat, bár még egyenlőre nem érzem a karácsony jövetelét. De azt hiszem előkeresem a karácsonyi zenéimet, azzal mindig rá tudok hangolódni.

Suliban Hanna egész jól szerepel, leszámítva a helyesírást. Ebbéli képességeit tuti nem tőlem örökölte, mert nagyon nincs érzéke ehhez. Így most minden délután gyakorlunk. Bár biztos nem lehet egyszerű neki, hiszen szinte most tanult meg írni és már elvárják, hogy minden szabályt tudjon, s alkalmazza is őket. Azért idővel remélem belejön ebbe is.