Őszi szünet

Nagyon gyorsan eltelt az őszi szünet hete is.
Eredetileg úgy terveztük, hogy Hilda a múlt héten is jár végig oviba, mert ott nem volt szünet. Aztán mégis másképp alakult, mert a köhögés, orrfolyás csak nem akart elmúlni. Szegénykém egész nap olyan levert, kedvetlen volt, sokat aludt, pedig nem volt lázas. De estére általában felszívta magát, s maradt energiája rosszalkodni is. A Hannával való veszekedés, sőt verekedés ( Hilda előszeretettel odaüt Hannának ) továbbra is állandó program nálunk. Igyekszünk rájuk hagyni, de néha aztán kiakadok én is már.
Végső elkeseredésemben megemlítettem a Mikulást és az Ő nagy könyvét, ahova beírja, ha rosszul viselkednek a gyerekek. Sanyi szerint csúnya dolog ez a zsarolás :-P
De egész hatásos és ez a lényeg :D
Azért kíváncsi leszek, előkerül-e a téma az iskolában, s melyik gyerek, mit mond erről. Hanna még maximálisan hisz a Mikulásban és a Jézuskában is, s szerintem ez így van jól.

A betegség miatt a temetőjárás is eltolódott pár napot, de így is odaértünk azért. Minden elhunyt családtagunk, barátunk, régi szomszédunk sírját felkerestük Móron, s meggyújtottuk a mécseseket. Hanna nagyon érdeklődik ilyenkor mindig a halálról, arról, ki milyen volt, miért halt meg. Igyekszem neki okos válaszokat adni, már amennyire tudok.


A héten volt fogadóóra a suliban, amit már várok egy ideje. Röpke másfél órás várakozás után este 7-kor sorra is kerültem. Hannáról jó híreket kaptam. Sokat fejlődött, s bár néha még mindig elbámészkodik, már sokkal gyorsabb a munkája is. Persze lehetne még tempósabb is, de hát majd igyekszünk változtatni rajta. Ami miatt mindenképp menni akartam, az az Emi nénivel való folyamatos konfliktus, meg Hanna padtársa, aki egész órán lökdösi, s nem hagyja írni. Ezzel kapcsolatban nem nagyon értem, hogy egy jobb és balkezes gyereket, miért úgy ültetnek egymás mellé, hogy pont összeakadjon a kezük. Számomra ez elég fura :-P
Mindegy, a lényeg, hogy már másnap átültették egy másik kisfiú mellé, így ez a gond megoldva.
Emi néni már fogósabb kérdés. Finoman igyekeztem a tudtára adni, hogy Hanna már szabályosan tart tőle, s ezt nagyon nem nézem jó szemmel. Persze most is tökéletesen kedves volt, s azóta nem is panaszkodott Hanna sem. Azért az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján már nem ringatom hiú ábrándokban magam, s tudom, lesz még vele gond. De megoldjuk, ebben biztos vagyok :-)