Áramszünet

Már 2 napja napközben áramszünet van mindenhol, mert az utcai lámpákat cserélik, ezért nem is nagyon tudtam volna írni. Esténként meg kihasználtam, hogy Sanyi itthon van és igyekeztünk minél több időt együtt tölteni. Már nagyon jó volt. meg sem tudom mondani, mikor voltam ilyen nyugodt mostanában. Észre sem veszem, de már állandó feszültségben vagyok, ha nincs itthon. Pedig nem akarok arra gondolni, hogy baja is lehet, de az embernek valahogy a tudtán kívül befészkelődik ez a nyugtalanság az agyába. Igazán csak ilyenkor tudunk kikapcsolódni. Sokszor gondolkozom, milyen jó lenne, ha minden nap hazajönne. Persze, tudom, hogy ennek a munkának anyagilag nagy előnye van. De sajnos most ezt az előnyt sem élvezzük, mert mint mindenhova, ehhez a céghez is elért a válság, s úgy tűnik a Főnöknek is pénzgondjai vannak, vagy legalábbis ezt mondja...
Úgyhogy a hét lesz a döntő ebben az ügyben, mert amennyiben továbbra sem ad fizetést, sajnos más után kell nézni.
Csak elkeserítő, hogy az utóbbi időben már nem először futunk bele ilyesmibe. Az ismeretségi körben is egyre többen panaszkodnak erre. De számomra ez érthetelen és felháborító, hogy a keményen dolgozó emberek ne kapűhassák meg, ami jár neki.
Na, de be is fejezem, mert ilyenkor nagyon fel tudom húzni magam.

Más téma:

Gyerekek jól vannak, Hanna már jár a héten suliba. Hildának kicsit folyik az orra, de nem vészes.

Ahhoz képest, hogy azt sem tudtam, miről írjak ma, jól kimérgelődtem magam :-)